2017-10-18 Lukács névnapja

Játék

(Helyi Nevelési Programja 7.1)

„Csináljon bármit, ami nyitogatja értelmét, szemét, szaporítja tapasztalatát, ő azt hiszi csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék.
Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle."
/Varga Domokos/

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, természetes életformája. Az óvodáskori játék olyan tevékenységforma, amely magában hordja a másik két tevékenységi kőr (tanulás, munka) részfunkcióit is.
A játék, mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi.
A játékban minden lehetséges, motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék nevel és tanít. Lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot, örömforrás a számára.
A játék fejleszti:
- a gyermek mozgását, értelmi képességeit
- a kreatív együttműködést
- a gyerekek társas kapcsolatait
- a gyermek beszédkedvét, közlési vágyát
Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé.

Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása:
Gyakorlójáték: fejlődik a nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége

Szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei

Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak-és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája

Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége

Tapasztalataink szerint, amelyik gyermek nem játszhat eleget, lassabban fejlődik..Ezért óvodánkban a játék kiemelt jelentőségű. Napirendünkben szereplő egyéb tevékenységek is belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Körültekintő szervezéssel a kezdeményezések, szervezet tevékenységek helyének és idejének megválasztása az elmélyült játékot nem borítja fel. A konkrét szervezést igénylő kötött idejű foglalkozások kivételévelt képeznek (pl. testnevelés foglalkozás, bábszínház, kirándulás...stb)

A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék.
Eltérés az óvónő szerepében található.

Szabad játék:
Amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a
- játéktevékenység kiválasztásában
- játékeszközök megválasztásában
- társak megválasztásában
- gyermeki játékelgondolás megvalósulásában
- játszóhely megválasztásában és kialakításában

A szabad játék folyamatosságának érdekében az óvónő hagyjon elegendő időt a játék befejezésére, az elmélyült játékot ne zavarja meg mád tevékenység felkínálásával, és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására.

Kezdeményezett játék
Amikor az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységet.
- Ennek a külső késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, mégpedig úgy, hogy azok elősegítik sajátos fejlődését és találkoznak igényeivel.
- A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciáinak fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát
- Ebben az esetben is biztosítani kell a gyermek számára az önállóságot, önmegvalósítást, illetve a jogot, ha nem akar élni a felkínált lehetőségekkel.

A játéktevékenység célja :

- A tevékenységen keresztül a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.
- Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása
- Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása.


A játék támogatásából adódó óvónői feladatok:

Feltételek biztosítása
• Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkőr megteremtése és folyamatos fenntartása.
• Inger gazdag, cselekvésre inspiráló, gyermeki kíváncsiságot felkeltő, esztétikus környezet kialakítása.
• A játékeszközök körültekintő kiválasztása és a gyermekek által jól látható, elérhető helyen történő elhelyezése.
• A játéktér olyan mobilizálható kialakítása, hogy a gyermekek játékigényüknek megfelelően maguk is átalakíthassák
• A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínű, szabadon választhatóságra lehetőséget adó elhelyezés.
• A csoportszobában is használható mozgásos játékeszközök biztosítása (pl: hengerbújásra, füles labda, egyensúlyfejlesztő eszközök...stb)
• Szülők szemléletformálása, ötletadás játék vásárlásához.

A játék támogatása:
• A gyermeki játékválasztásának tiszteletben tartása.
• Reflektív szemléletű jelenlét a játékban: a gyermekjáték fejlődésének nyomon követése --differenciált reagálás,egyéni bánásmód megvalósítása
• A gyermeki fejlődés folyamatosságának, illetve megtorpanásának észrevétele.
• Az új játék használatának megismertetése, az érdeklődő gyermekekkel való együttjátszás során.
• A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése.
• Modellértékű viselkedés, konkurens kommunikáció, úgy beszél és cselekszik, ahogy a gyermektől is elvárja.
• A gyermekek kérdéseire való, egyéni fejlettségükhöz igazított válaszadás.
• Beavatkozás csak szükség esetén a játéktevékenység zavarása nélkül.
• Amennyiben a gyermek igényli és a szituáció úgy kívánja maga is játszótársként vesz részt a játékban.
• A játéktevékenység érdekét szolgáló szabályrendszer kialakítása.
• Az egészséges versenyszellem megalapozása.
• A gyermekek közti érzelmi kötödések, kapcsolatok támogatása.
• Tudatos jelenléte biztosíték a játék indirekt irányításában.

A fejlődés várató eredménye óvodáskor végére:
• Alkalmazkodni képes a játék szabályaihoz.
• Megérti és elfogadja játszótársai elgondolásait, tevékenységüket.
• Amennyiben szükséges vállalja a számára kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is.
• Tud játszótársaihoz alkalmazkodni.
• Képes örömmel és önfeledten játszani
• Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni.
• Képes építmény lemásolására.
• Szívesen vállal szerepet.
• Képes élményei eljátszására.
• Betartja a társas viselkedés elemi szabályait.
• Szabályjáték során betartja a szabályokat.
• Másokat is figyelmeztet a szabály betartására.
• Egészséges versenyszellemben tevékenykedik.
• Játékában elmélyült, kitartó.
• Problémahelyzetekben kreatív megoldásokra törekszik.