2017-10-18 Lukács névnapja

A külső világ tevékeny megismerése

(Helyi Nevelési Programja 7.8)

A kisgyermek környezetéről szerzett tapasztalatait óvodába lépéskor otthoni környezetéből hozza. A családi nevelésnek alapozó, döntő és a fejlődés folyamán a személyiség jellemzőinek kialakulásában, meghatározásában elsődleges szerepe marad.
Az óvodai nevelés feladata gazdag tevékenységrendszerbe ágyazott tapasztalatszerzés, természetes élethelyzetben, tudatosan, tervszerűen megszervezve.
Az óvoda új környezet a gyermek számára. Alapvetően fontos, hogy az óvoda megismerése érzelmileg pozitívan hasson a gyermekre és a családra is. Az érzelmi kötődés lényeges alapja a környezetismeret. Azzal, hogy a gyermek befogadóvá, kíváncsivá, érdeklődővé válik, biztonságérzete hamar kialakul.

A környezet megismerésére nevelés elősegíti azt, hogy a gyerekek a közvetlen és tágabb természeti, társadalmi környezetéről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek.
A gyermek a környezetétől szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben alkalmazza.
A nevelési terület tartalma minden, a gyermek környezetétől származó élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed.

Életformára, környezettudatos, természetbarát magatartásra magával a mindennapi élettel tudunk nevelni. A közvetlen élményeken, megtapasztalásokon alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyerekek érzékenysége és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó és a környezetet védő ember szokása.
A környezetünk megismertetése lehetőséget ad a nemzeti kultúra értékeinek, közvetítésére is, hazaszeretetre nevelésre, magyarságtudat alakítására.

.A környezet megismerésének négy területét különböztetjük meg.
-társadalmi és természeti környezet megismerése,
-környezetalakítás,
-környezetvédelem
-környezetünk formai és mennyiségi viszonyai
E területek a gyermekek tapasztalatszerzésének irányításától elválaszthatatlanok, komplexen kezelendők.

Célunk:
• A természeti és épített környezet megismertetésével, sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása.
• Természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása.

A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, átrendezni - ehhez megfelelő indíttatást kell, hogy kapjanak.

A külső világ tevékeny megismeréséből adódó óvónői feladatok:
• Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, érzelmeire, megismerési gyára építi, illetve tapasztalataira támaszkodik.
• A meglevő ismereteket elmélyíti, rendszerezi.
• Változatos tevékenységeket biztosít felfedezésre, megismerésre.
• Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhelyünk sajátosságait.
• Ünnepek és hagyományőrzés formájában közvetíti az egyetemes nemzeti kultúra értékeit.
• Megtanítja felfedezni környezetünk szépségét, harmóniáját. Megismerteti lakóhelyünket, értékeinket.
• Környezetük alakításába, ápolásába a gyermekeket is tevékenyen bevonja.
• Látogatásokat szervez különböző munkahelyekre (tűzoltóság, rendőrség, kereskedelem, egészségügy, parkgondozás vagy egyéb szülői munkahely)
• Megláttatja az összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.
• Megismerteti a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint tájvédelem meghatározó szerepét.
• Környezetbarát szokásokat alapoz: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve hulladékkezelés, szelektálás.
• Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, védelméről, hasznáról ismereteket nyújt.
• Sétákat, kisebb túrákat, kirándulásokat szervez, ahol az élővilág, életközösségek megismertetésére motivál, észreveteti a legapróbb növényt, rovart, meghallatja a madarak hangját, más álatok neszeit.
• Gyűjteti a természet kincseit.(kavicsok, magok, levelek, fakérgek, csigaházak, tollak, kőzetdarabok...)
• A helyes közlekedés szabályait megismerteti és gyakoroltatja.
• Szem előtt tartja a közlekedésre nevelés fontos szempontjait, a helyes viselkedést - közlekedési morál megalapozását (udvariasság, idős emberek megsegítése stb.).
• Változatos tevékenységeken keresztül megtapasztaltatja a napszakok, évszakok változását. A természet szépségét és állandó kőrforgását.
• Tapasztalatot gyűjtet az orvos, a védőnő, a betegellátás feladatairól, gyógyszerek használatáról, balesetvédelemről.
• Megtanítja a gyermekekkel testrészeiket megnevezni, ismerni és gyakorolni a tisztálkodást valamint érzékszerveik nevét, funkcióit, védelmét
• Megismerteti a hazai táj szépségét, a természetvédelem fontosságát ezzel is alapozza szülőföldünk szeretetét
• Elősegíti a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.
• Mindennapjait, cselekedetit áthatja a környezettudatos magatartás, amit az óvodában dolgozó és a gyermekeket körülvevő többi felnőttől is megkövetel.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
• Tudja, hol lakik, mi a pontos címe
• Tudja saját és szülei nevét.
• Ismeri szülei foglalkozását.
• Tudja óvodánk nevét.
• Ismeri a bemutatkozás szabályait.
• Különbséget tud tenni évszakok között.
• Tisztában van az évszakoknak megfelelő időjárási jelenségekkel.
• Ismeri a napszakokat.
• Rendelkezik elemi közlekedési ismeretekkel.
• Ismeri, szereti és óvja településünk természeti értékeit.
• Csoportosítani tudja a járműveket, az szerint, hogy hol közlekednek.
• Közvetlen környezetét ismeri, eligazodik benne, tisztában van a saját maga körüli teendőkkel.
• Ismer a növény- és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó pár növényt és állatot.
• Ismeri a növényápolás és állatgondozás egyszerűbb feladatait.
• Ismeri az őt körülvevő és a tágabb környezetében levők munkáját. Ismer néhány foglalkozási ágat.
• Kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Környezetünk mennyiségi és formai viszonya:

A matematikai ismereteket nyújtó lehetőségek átszövik a gyermekek mindennapi életét. Legfőbb színtere a játék, hiszen a matematikai nevelés olyan játékok sorozata, melyek gondolkodásra, cselekvésre késztetik a gyermeket, felismerések, tapasztalások által.
A matematikai nevelés hozzájárul a külvilágról szerzett tapasztalatok feldolgozásához.
Anyagát elsősorban nem elvont „ismeretek" alkotják. A környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok, matematikai, tevékenységek lehetőségek tárházát kínálják a nevelés számára
Fő feladatunk, hogy csiszoljuk elméjüket, gondolkodásukat és képessé tegyük őket problémahelyzetek megoldására.

Feldolgozásra kerülő fejlesztési területek:
• Tő- és sorszámnevek, számképek.
• Több, kevesebb, ugyanannyi, semmi (0=nulla) fogalma, halmazok.
• Testek tulajdonságai.
• Szimmetria
• Mérések
• Tér- és síkbeli arányok, tájékozódás.

Célunk:
• A bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása.
• Logikus gondolkozás megalapozása.

A külső világ mennyiségi és formai összefüggésének tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok:
• A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása.
• Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése és alkalmazása.
• Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása.
• Térbeli viszonyok, irányok és helyzetek pontos megnevezése.
• A gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek megteremtése.
• A gondolatok, a probléma megfogalmazása, a pontos egyértelmű, gyermekek számára érthető közvetítés.
• Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességének figyelembevétele.

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek

1.A számfogalom előkészítése, megalapozása
• Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.
• Halmazok összemérése, elemek párosítása, számlálása. Több, kevesebb, ugyanannyi gyakorlása.
• Rész-egész viszonyának felfedezése válogatások, bontások során.
• Játékos szituációban számláljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk 6-10 számkörben mozogjon.
• Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.
• Mérések különböző egységekkel, hosszúság,terület, tömeg, úrtartalom.

2.Tapasztalatszerzés a geometria körében
• Szerezzenek tapasztalatot a gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon.
• Építsenek saját fantáziájuk és másolás alapján is különböző elemekből.
• Alkossanak síkban, szerezzenek tapasztalatokat a síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát.
• Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.

3.Tájékozódás a térben és a síkban.
• Irányok azonosítása, megkülönböztetése.
• Játék során fedezzék fel a tükörkép és szimmetria érdekességeit.
• Próbáljanak tájékozódni a labirintusokban is.
• Hozzanak létre változatos sorozatokat. (színek, hangok, mozgás, forma...)

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére.
• Számfogalma 10-es számkőrben mozog.
• Problémamegoldó készsége jó.
• Ismeri az irányokat és helyesen értelmezi feladatvégzése során : jobbra-balra, előre-hátra, fent-lent...
• Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítéléseinek fogalmát: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb...
• Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni
• Képes részekből egészet kirakni.
• Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni legalább három elemszámmal.
• Helyesen használja a névutókat.
• Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kőr, négyzet, téglalap, háromszög
• Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni: kocka, gömb, téglatest.
• Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.
• Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.